Mobility

Az előző bejegyzésben már írtunk a mobilizálás szerepéről, az ízületről – ízületre elvről.
Most nézzük meg részletesebben, hogy az egyes ízületeknek (a teljesség igénye nélkül) milyen funkciójuk van, és milyen gondokat okozhat az egyensúly felborulása.

Váll-lapocka (mobil – stabil)

Kezdjünk egy kis anatómiával, ez segíthet megérteni, miért is olyan gyakori jelenség a vállfájdalom.

A váll egy gömbízület, felkarcsont feje, és a lapocka sekély ízületi vápája alkotja, amely bár nagy mozgásterjedelmet biztosít ugyanakkor kevésbé alkalmas teherviselésre és stabilitásra. Ezért a vállízület mozgatását és stabilitását a környező izmok fogják elvégezni. Ahhoz, hogy megfelelően tudjon funkcionálni, sok – sok izom együttes munkájára van szükség. Mivel manapság nagyon gyakori az ülőmunka és ülő életmód, a testünket (felső végtagunkat is beleértve) egyoldalúan terheljük, ez pedig egy idő után az egyensúly felborulásához vezet.  Ilyenkor gyakran alakul ki fájdalom, feszülés, gyulladás vagy mozgásbeszűkülés.  Ezek a degeneratív vállfájdalmak tehát jórészt izom eredetűek és a túlterhelésből, az egyoldalú használatból származnak. A fájdalom természetesen adódhat sérülésből is (ficam, húzódás, izomszakadás), illetve nyaki gerinc problémából, de akár egy távolabbi területen bekövetkezett változás is befolyásolhatja a váll funkcióját.

Helyesen összeállított edzésprogram, hengerezés, masszázs és mobilizációs technikák segíthetnek a fájdalmak csökkentésében vagy a megelőzésben.

Háti – lumbális gerinc (mobil – stabil)

Az előzőekben megbeszéltük, hogy az ülő életmód következtében bizonyos izmok túlterhelődnek, még mások alulműködnek, az egyensúly felbomlása pedig fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat.

Ahogy haladunk lefelé, elérkezünk a háti szakaszhoz, amelynek alapvetően mobilnak (mozgatható) kell lennie. Azonban a napi több órás számítógép vagy TV előtti görnyedés következtében sajnos tapasztalhatjuk, hogy mennyire be van feszülve ez a terület is. Ha a két karunkat nem tudjuk a fülünk vonaláig felemelni, az már jelezheti a bajt. Célzott mobilizálás, masszázs, SMR hengerezés jótékony hatású lehet a letapadások fellazításában, és a feszültség oldásában.

Azonban a sok ülésnek lesz még egy nagyon kellemetlen következménye is. Ez pedig nem más, mint az ágyéki szakasz stabilitásának elvesztése.

Az esetek döntő többségében, a helytelen testtartás (ülés) következtében – mintegy védekező mechanizmusként – kialakul egy folyamatos izomfeszülés a gerinc háti szakaszán. Így kénytelen a testünk más úton létrehozni a tartás és mozgásmintákat, ezzel a gerinc kopóalkatrészeire nagyobb nyíróerő kerül. Ez egy ördögi kört eredményez, mivel az egyre romló stabilizátor funkció egyre jobban igénybe veszi a passzív struktúrákat (lásd porckorong), amelynek védelme újabb és egyre több izomrostot igényel – a stabilizátor funkció további rovására. Így megy végül tönkre a rendszer és okoz komoly fájdalmakat a derekunknál.

A core tréning segíthet a tartóizmok erősítésében, még a henger vagy manuálterápia a feszültség oldásában. A legjobb lenne, persze ha az ülő és álló testhelyzetet váltogatnánk a nap folyamán.

Csípő (mobil)

Alapvetően mindannyian túlzott csípőmobilitással születünk, azonban idővel ez a mozgástartomány beszűkül. Ha túl sok időt töltünk ülő testhelyzetben, a farizmaink elgyengülnek, még a csípőhajlító megrövidül. Ha a csípő nem úgy működik, ahogy kellene, a gerinc ágyéki szakasza veszi át a szerepét (amiről már tudjuk, hogy feladata a stabilitás és nem a mozgatás) és az kezd el helyette mozogni. Emiatt később hátfájdalom alakulhat ki. Nagyon könnyű felismerni ezeket az embereket: konkrétan nincs vagy nagyon lapos a fenekük, mivel a farizmaikat nem vagy csak csekély mértékben használják.

Megoldás: hengerezés, farizom aktiválás, és csípő mobilizálás célzott gyakorlatokkal.

Térd – boka (stabil – mobil)

A térdízület egy rendkívül bonyolult felépítésű ízület és egyben a legsérülékenyebb is.

Amíg a térd mozgató izmai az ízület és a végtag mozgatásán kívül tartófunkciót töltenek be, addig az ízületi tok és a szalagok statikus stabilizáló szerepet játszanak.

A térdfájdalmak hátterében gyakran sportsérülés, porckopás, túlterhelés, vagy gyulladás állhat.

A térd körüli izmokat hatékonyan tudjuk erősíteni különböző, instabil felületen végzett gyakorlatokkal.

A bokaízület funkciója a mobilitás, amelynek elvesztése meglepő következményeket okozhat a kinetikai láncban, úgy, mint térd vagy csípő fájdalom. A merev bokaízület elsődleges oka a cipőviselés, ami túlstabilizálja a bokát, hiszen a normális mozgástartomány korlátozott, így az idegrendszer megtanulja, hogy hogyan kompenzáljon, és mi szinte észre sem vesszük a problémát, csak amikor például le kellene guggolnunk, de nem megy, mert a bokaízület és / vagy a csípő túl kötött ahhoz, hogy a mozgást teljes tartományban el tudjuk végezni.  Javíthatunk a helyzeten, ha sokat járunk mezítláb, illetve ha az edzések elejére beépítünk néhány boka mobilizáló feladatot.